2.rész - Bejutottam

2.rész - Bejutottam

A telefonom csörgésére ébredtem, Samantha hívott, de mivel ilyenkor reggel hang sem jön ki a torkomon, kinyomtam a telefont.

-Loretta!-kiabált be Nick a szobámba.
-Igen?-kérdeztem.
-Siess elkésünk!
-Hát ez remek, hogy én mindig késésben vagyok!?...
-Ha sietsz nem késünk el!

Siettem, ahogy csak tudtam, gyorsan összeszedtem magam, és már indultunk is.Samantha már az iskola előtt várt.

-Mért nem vetted fel a telefont?-támadt le egyből.
-Mert ... csak, mi annyira fontos?-forgattam szemem, és ránéztem.
-Képzeld, elköltözünk...
-Hogy mii? De az nem lehet, és...ezt mikor tudtad meg?...mért nem szóltál hamarabb?...-egyből kiakadtam.
-Nyugii már! Csak szívatlak, kíváncsi voltam, hogy reagálsz, hát most már látom.-kuncogott magában.
-Haha, nagyon vicces...-mondtam sértődötten.

Ahogy vége lett az utolsó órámnak, bementem az igazgató nőhöz és megbeszéltük a válogatás részleteit, majd odaadta a papírt.Amikor kiértem az iskolából, felhívott Nick és mondta, hogy mennyek a stúdióba próbálni.Elég későn értünk haza, és meglepő módon anya otthon volt.Aláírattam vele a papírt, de még rá sem kérdezett, hogy mi az...
Gyorsan el ment az a pár nap és már a hatalmas tömegben állunk Samantha-val.

-Loretta Morgan-t kérem a színpadra!-mondta egy elég komoly férfi a zsűriből.

Mindent bele adtam, próbáltam a legtöbbet és a legjobbat kihozni önmagamból, mert tudom, hogy ez hatalmas lépés lenne a karrierem kezdetének.

-Köszönjük szépen, kint várj amíg nem szólunk!-mondta egy eléggé színpatikus nő.

Kicsit megrémültem, mert eszméletlen, hogy a zsűri arcáról semmit sem lehet le olvasni, már nagyon profik.De nem volt más lehetőségem Sam-mel kint ücsörögtünk a váró teremben, míg újra be nem hívtak.

-Nos, Loretta.Nagyon tehetségesnek tartunk téged.Nagyon energikusan táncolsz, ez tetszik.Szeretnénk a következő fordulóba viszont látni.Gratulálunk bejutottál.A további híreket és papírokat az iskoládba fogjuk elküldeni.
-El sem hiszem.Nagyon szépen köszönöm.Viszlát.-mire ki mondtam volna az utolsó szót, már Samantha nyakába ugrottam.
-Saaaam, bentvagyoook!!! -kiabáltam.
-Jaj úgy örülök!-mosolygott.
-Gyorsan felhívom Nicket.Várj meg itt!-mondtam neki.

-Szia Nick.Képzeld bejutottam a következő fordulóba, annyira boldog vagyok, mindjárt indulunk haza Samantha-val.
-Nagyon büszke vagyok rád, húgi.Majd ha hazajöttetek megünnepeljük.Vigyázzatok az úton!-meg sem vártam míg befejezi a mondatát, letettem a telefont.Valamiért szokásommá vált mostanában.Samantha-val elindultunk haza, és Nick már otthon várt minket.Váltottam anyával egy-két szót, átöltöztem majd elvitt minket a bátyám vacsorázni.Vacsora közben jókat beszélgettünk, és nevettünk.Aztán kimerülten dobtam magam ágyba.Másnap reggel gyönyörű napsütésre és madár csicsergésre ébredtem.Mivel semmi tervem nem volt az napra, leültem egy kicsit a laptop elé.Felnéztem Twitter-re és kaptam egy e-mail-t is amiben ez állt:

" Kedves Loretta Morgan!
A válogatáson nagyon jól szerepeltél, így bejutottál a következő fordulóba amit Londonban fogunk tartani.A repülő jegyedet mi álltuk ez neked nem költség.A papírokat és a repülőjegyet az iskoládba küldtük, ahogy azt már te is tudod.További szép napot! "

Londonbaaa?hát aaaaz, az, eszméletlen.De ha csak egy repülő jegy van akkor egyedül kell mennem?!London tele van sztárokkal, bárkivel össze futhatok.Hol fogok lakni, és mennyi ideig?...-elmélkedtem magamban, de Samantha megzavart.

-Kop-kop!Zavarok?-nyitott be a szobámba.
-Nem dehogy gyere be, és ezt olvasd el!-mutattam neki az e-mail-t.
-Lorettaaaaaaaaaaa!-kiabált egy nagyot.-London, hát az nagyon jó.Szurkolok, hogy tovább juss!Mikor kell menned?-kérdezte.
-Majd holnap megtudom, de nem hiszem, hogy nekem ez, ...-lehajtottam fejem és a padlót kezdtem nézni.
-Állj, állj, állj, állj!! Én ilyet hallani sem akarok! Nem adhatod fel itt a legelején, még meg sem próbáltad. Az, hogy egyedül mész, lehet hogy kicsit így elsőre ijesztő, de menni fog, én és Nick mindenben melletted állunk és nagyon drukkolunk neked, ezt sose felejtsd!Oké?-biztatott, ami igazán jól esett.
-Rendben.Nem adom fel!-mosolyogtam rá.
-Na ezt akartam hallani!-és mind ketten nevetésbe törtünk ki.
-Gyere mennyünk be a stúdióba, Nick biztos ott van.-mondtam Sam-nek.

Átöltöztem és bementünk a stúdióba, elmondtam Nicknek aki először még kicsit megtorpant, hogy nem tudja jó ötlet-e a húgát így elengedni, de aztán ő is át gondolta és büszkén állt mellém.