5.rész - Nem vagyok szerelmes!
Sejtem mit gondoltok, de nem.Nem volt az estének folytatása.Harrynek haza kellett mennie.De nem is baj.Jól éreztem maga, de félek.Félek, hogy csak kihasznál.
Mikor felkeltem eléggé fájt a fejem, ezért kimentem a konyhába fejfájás csillapítóért, és egy cetli fogadott az asztalon ezzel a szöveggel:
" Ha felkeltél, gyere a stúdióba amilyen gyorsan csak tudsz!
Cameron. "
Rémülten álltam a konyha közepén, de semmi olyanra nem emlékszem ami miatt Cameron kiakadhatna, reménykedtem benne, hogy inkább valami jó dolgot akar velem közölni.Felöltöztem, rendbe szedtem kicsit magam, aztán fogtam egy taxit.
-Helló Cameron, siettem ahogy tudtam, mi olyan hű, de fontos?-köszöntem , majd odamentem hozzá.
-Szia! Ülj le, előbb.Ennek nem fogsz örülni.-nyomta kezembe a heti lapot.
-De hát, nem is voltak fotósok, sem az étteremnél, sem a szálloda előtt.Nem hiszem el, hogy ezeknek mindenhol ott kell lenniük.-ki akadtam egyből, amint megláttam a címlapon Harry-t és magamat.-Fel kell hívnom!-ezzel felálltam a székről és kimentem a teremből.
-Szia Harry! Itt Loretta.-szóltam bele a telefonba.
-Szia.Sejtem, mért hívtál.-mondta komolyan, és sóhajtott egyet.
-Figyelj, én nagyon sajnálom, most biztosan irtózatosan haragszol rám, nem akartalak ilyen helyzetbe hozni, és problémát okozni.Csak meg szerettelek volna ismerni.Az én hibám!-magyarázkodtam.
-Loretta!Én nem haragszok.Egy hülye heti lap miatt, szerinted meg tudnál engem bántani?!Ilyen gyönyörű lánnyal még életemben nem találkoztam.Nagyon meg kedveltelek, ilyen rövid idő alatt, úgy gondolom, jobban mint kéne.-kuncogott a telefonba.Meg kell hagyni, nagyon aranyos volt, és nem tudok mikor mondott nekem bárki is ilyen szépet és kedveset.
-De, ...
-Nincs de!Csak akkor, ha te nem kedvelsz, mert nem szeretnék erőltetni semmit.Viszont nagyon sokat szeretnék még veled lenni.-vágott szavamba, csak mint általában.-Meddig próbálsz ma?-kérdezte tudakozóan.
-Ötig, mért?-tudtam, hogy megint el akar hívni valahová, de nem tartottam jó ötletnek.
-Akkor majd csörgess meg és érted megyek, aztán be szeretnélek mutatni a srácoknak.Persze, ha nincs ellenedre.-tudtam, hogy ez lesz...
-Nem lehet.Nem tartom jó ötletnek, hogy ismét találkozzunk.Nem akarok több címlapon szerepelni.Még ha veled is.-utasítottam el a meghívást.-Több gondot nem akarok neked okozni.-nyeltem egy nagyot.
-De nem érted Loretta?!-emelte fel a hangját.-Én, én nem akarlak elveszíteni.Tegnap a csókok.Ne csináld ezt velem.A cím lapok engem nem érdekelnek.Tudja meg az egész világ.Engem csak TE érdekelsz!-ezek a mondatok...A szívem hevesebben kezdett verni, mit eddigi életemben valaha.Nem akartam megbántani.
-Akkor ötre gyere értem.-mosolyogtam, és kinyomtam a telefonom.Cameron az egész beszélgetésünket végig hallgatta, mind végig ott állt mögöttem.
-Gyere be!-mondta kissé mérgesen.Bementem és leültem.
-Mi rosszat tettem, ismét?-nyögtem ki majd a padlót kezdtem nézegetni.
-Semmi rosszat.Mi van közted és közte?-kezdett faggatni.
-Barátok vagyunk.-válaszoltam elég bizonytalanul.
-Ezt akkor mond úgy is, hogy a szemembe nézel!-össze kulcsolta kezét és erősen nézni kezdett rám.
-Nem tudom.Nem tudom mi van köztünk.Fogalmam sincs.2 napja ismerem...Hülyeség, az egész.-jelentettem ki.
-Harry egy nagyon jó srác, nekem elhiheted.Örülök, hogy találtál magad mellé valakit, ha csak barátnak is.De ne játsz az érzéseivel!Nagyon törékeny lelke van, és eléggé érzékeny.Rosszul tűri, ha valaki átveri.Jövő héten haza utazol.Itt hagyod Londont, és őt is.Csak jót akarok nektek.-bölcselkedett nekem Cameron.
-Nem vagyok szerelmes!-tudtam, hogy erre akar kilyukadni...-Kezdhetnénk a próbát?-pattantam fel ülő helyzetemből, és bekapcsoltam a zenét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése