1.rész - Az első nap

Sziasztok! Elhoztam nektek az 1. részt, de még ma meglesz a 2. és a 3. is remélhetőleg.Nekem az 1. nem a kedvencem de a többi már kicsit izgalmasabb.A 1D majd csak a 3. rész végén jelenik meg először. Kommenteket  elfogadok, jókat és rosszakat egyaránt.
Puszii.:)

1. rész - Az első nap

-Loretta, késésben vagy!-keltem fel anya hangjára.

Gyorsan kipattantam az ágyból, megmosakodtam, felöltöztem, összefogtam a hajam, felkaptam a táskám, gyorsan egy cipőt, és már szaladtam is a kocsihoz.

-Szia, Loretta!-köszönt rám Samantha.
-Sziaaaa, megijesztettél.- mosolyogtam rá.
-Elvinnétek engem is? Anya ma korán indult dolgozni.-kérdezte.
-Persze, gyere pattanj be!-és kinyitottam neki a kocsiajtót.

Pár perc múlva már az iskolánál voltunk.Amint kiszálltunk az autóból, máris becsengettek.Szaladtunk, ahogy csak tudtunk, de szerencsére a tanár még nem volt bent.-jó is lett volna már első nap elkésni.-

*Kicsengetnek.
-Végre!-gondoltam magamban, és kimentem a teremből.

Az iskolai rádióban Tánc válogatást hirdettek meg, de túl nagy költségek miatt, biztosan nem mehetek el.Talán ha itt lenne a válogató, de mivel jóval messzebb lesz egy másik városban...- elmélkedtem magamban.

-Loretta Morgan?!-szólalt meg egy mély hang, és megfordultam.
-Jó reggelt.-köszöntem az igazgató helyettesnek.-Miben segíthetek?-kérdeztem meglepődve.
-Csak gyere utánam az igazgatói irodába.-ezzel a mondattal megfordult és elindult.

Nem volt mit tennem, mentem utána.Bevallom eléggé izgulékony típus vagyok, elsápadtan vánszorogtam, míg végül oda nem értünk.

-Szia Loretta, kérlek foglalj helyet.-meglepődtem mert igazán kedvesen mondta nekem az igazgató nő, kicsit megnyugodtam,de egy szót sem tudtam mondani, csak leültem.
-Gondolom hallottad az imént, amit kihirdettünk, ezzel kapcsolatban szeretnék veled beszélni.A tánc tanároddal úgy gondoljuk, hogy jó lenne ha elmennél, és megpróbálnád.Mit szólsz?-nézett rám.
-Igen, szeretnék elmenni, minden kétség nélkül, de túl nagy költség lenne ez nekünk, most , hogy anya már több mint 3 éve nem dolgozik sehol.Úgyhogy köszönöm szépen, de ...
-Tudom, ezért gondoltuk, hogy álljuk mi a költségeket, te csak menny el és próbáld, meg hatalmas lépés lenne a karriered kezdetének.Holnap gyere be a papírokért!-mondta már kissé komolyabb hangnemben az igazgató nő.
-Ez esetben, nagyon köszönöm, majd megbeszélem anyával-már amennyire lehet vele beszélni-és akkor holnap majd jövök.Viszlát!-köszöntem, majd felálltam és kimentem.Samantha már aggódóan várt kint az ajtó előtt.
-Na mi volt mesélj!Ugye semmi rossz?-kezdett faggatni.
-Majd útközben elmesélem, gyere siessünk! Mindjárt becsengetnek.-kézen fogtam és húztam magam után.
-Naaa, de várj mááár!-úgy tettem mintha ezt meg sem hallottam volna.

Utolsó órám dráma volt, gyorsan elment, siettem haza, hogy felhívjam anyát a jó hírrel, de természetesen nem vette fel a telefont...Nem sokkal később hazaért Nick és elújságoltam neki a nagy hírt.

-Ohh, gratulálok.-mosolygott rám, és szemeiben láttam a büszkeséget.
-Igen, valóban az, de nem tudod hol van anya?Ma még csak reggel láttam.-néztem rá értetlenül.
-Biztos megint a kocsmában ül, vagy valamelyik bárban, de őszintén- nem hittem, hogy ilyet mond-nem is érdekel.Jó éjt.-ezzel felállt és bement a szobájába.
-Neked is...-halkultak el szavaim.