6.rész - Megismerkedés

 Sziasztok.Mivel legutóbb hétvégén hoztam új részt, ezért úgy gondoltam neki állok és elkészítem a 6.részt is.Remélem mindenkinek tetszik, és várjátok a következő részt.:')
Sok pusziiiiiii.!!

6.rész - Megismerkedés

 Öt óra lesz pár perc múlva, megfogva táskámat, elindultam le az épület elé.Egy gyönyörű fekete autó állt a bejárattal szembe, és neki támaszkodva egy gyönyörű zöld szemű, göndör fürtös srác.

-Remélem nem kellett rám sokat várnod.-szólítottam meg.
-Ellenkezőleg.-mosolygott, és nyomott két cuppanós puszit az arcomra.
-Akkor merre megyünk?-kérdezősködtem kíváncsian, és Harry ajtót nyitott nekem, majd mind ketten beültünk a kocsiba.
-Hááát...először is, felvesszük Liam-et a stúdiónál.- kacsintott egyet, aztán elindultunk.10 perc múlva már ott is voltunk.Kiszálltunk, majd Harry küldött Liam-nek egy sms-t, hogy kint várunk rá.Kis várakozás idő után, Liam és még valaki, megjelent előttünk.

-Sziasztok!-köszöntek egyszerre, majd mi is ezt tettük.
-Loretta, ő Liam Payne, Liam ő Loretta Morgan.-mutatott be minket egymásnak, illedelmesen.
-Örvendek.-ölelt meg Liam, és én is ezt tettem.-Jajj és, hogy én se maradjak ki ő itt Danielle Peazer, a barátnőm.
-Örvendek Danielle.-mosolyogtam rá és meg pusziltuk egymást.
-Útszint.-mosolygott rám vissza.
-Nos, akkor gyertek mennyünk el hozzánk, üljetek be.-szólt kedvesen Harry.Az utat végig beszéltük, kicsit megismertem Danielle-t és Liam-et.Mikor odaértünk kellemesen csalódtam.

-Tyűűűha.-szálltam ki az autóból, ezzel a szóval. 
-Mi az?-lepődött meg Harry.
-Kellemeset csalódtam.-mosolyogtam rá, és ő viszonozta.A fiúk előre engedtek minket, én pedig Danielle-t elvégre ő jobban ismeri már a járást.Amikor beléptünk az előszobába, hatalmas fogadtatás tárult szemünk elé.A kreol bőrű, sötét szemű fiú, párnával ütögette a kanapén ülő másik két személyt.

-Sziasztoooook!-jött oda hozzánk először, a nagy mosolyú szőke hajú, srác.-Ohooo.-nézett rajtam végig, majd kacsintott egyet.Meg puszilta Danielle-t, majd vissza tért rám.-Bizonyára, te vagy Loretta.-húzogatta fel-le a szemöldökét, és nevemet hallván a másik két fiú is körénk tömörült.
-Igeeen, okoskám.-húzta a száját Harry.
-De jó látni Loretta,Niall Horan vagyok, és már sokat hallottam Rólad!-puszilt meg.Kicsit furcsa, hogy első találkozásnál,már puszival üdvözölnek, de annyira nem zavart.-Aztán Zain Malik, és Louis is akihez már volt szerencséd.-mutatta be a másik két fiút is, és ők is meg pusziltak.-Mennyünk beljebb emberek.-majd megindult Niall a nappali felé.Mindenki elfoglalta kényelmesen helyét.Zayn, Louis és Niall a kanapén terültek el.Harry és én valamint Danielle és Liam fotelba ültünk.Órák hosszát beszélgettünk, sok mindent megtudtam.Jókat nevettünk, és szórakoztunk, azonban ismerkedésünket a csengő hangja zavarta meg.Niall felpattant és kinyitotta az ajtót.

-PIZZAAAAAAAAA.-hangzott el szájából mikor vissza jött közénk.Mindenki örömmel eszegette a pizzáját újabb sztorikon keresztül.Eszméletlenek a fiúk.Ezt senki sem tudhatja igazán, csak akkor ha 3 óránál többet el tölt velük személyesen.Kicsit fájt a fejem és sétálni támadt kedvem.

-Srácok, azt hiszem én megyek sétálok egyet, kicsit megfájdult a fejem.-álltam fel az egyébként ülő helyzetemből.
-Elkísérlek.-pattant fel Harry.-Akkor majd jövünk.-intett kezével, és elindult kifelé.-Merre menyünk?-kérdezte.
-Mondjuk elmehetnénk egy parkba.-javasoltam, amire ő kézen fogott és megrázva fejét, el is indultunk a sötét utcákon.Jókat beszélgettünk, de egyszer nagy csend lett.

-Erről eszembe jutott valami.-törtem meg vékony hangommal a fülsikító csendet.
-Mármint miről?-kérdezte, és eléggé érdekes arcot vágott.
-Hát az, hogy itt sétálunk éjszaka kettesben egy parkban.-válaszoltam.
-És mi az a valami?Ami eszedbe jut?-kíváncsiskodott.
-Egy film.-mondtam-Tudod abba is ugyan így volt.Kettesben sétáltak és közben nagyon jól meg ismerték egymást.
-És aztán mi történt velük?-vigyorgott, és kezét derekamon kulcsolta körbe.
-Hááát, az az igazság, hogy nem emlékszem, de ez a jelenet egyből beugrott.-néztem bele csillogó szemeibe, melyeket a hold fénye világított meg.Hirtelen szellő süvített, mely karomon végig suhant, és összeborzongtam.Harry levette a zakóját, és hátamra terítette.
-Meg fogsz így fázni!-néztem rá, és összehúztam szemöldököm.
-Dehogy fogok.Majd közel bújok hozzád.-majd felnevettünk egyszerre.Harry egy kicsit lelassított, majd megállt és mély levegőt vett.Eléggé rám ijesztett.
-Rosszul vagy?-aggodalmaskodtam.
-Nem.Csak belegondoltam...-elcsuklott hangja, de folytatta.-belegondoltam, hogy elveszítelek, hogy nem leszel velem, ugyanis hétfőn vissza repülsz nemde?-rémült szemei engem néztek, és könnycsepp csücsült bennük.
-De!...-nagyot nyeltem, de folytattam mondandóm.-Nem szeretnék vissza menni.-sóhajtottam fel.-Tudod mennyivel másabb itt.London nagyon békés...ellentétben azzal ami otthon van.-ismét nyeltem egyet.-Minden este, rettegve megyek haza.Szörnyű...de erősnek kell lennem.-és egy erőltetett mosollyal, ránéztem Harry-re, akinek a könnye kicsordult, majd lefolyt arcán.Most aztán igazán rám ijesztett.

-Harry!-öleltem szorosan magamhoz.-Elmondod?-kérdeztem.
-El.-suttogta alig hallhatóan.-Sze...-de mondatát nem tudta befejezni, mivel a telefonja megzavarta.-Igen?-szólt bele.-Louis!!!Nem megmondtam, hogy ne zaklass a hülyeségeiddel?!-mondta idegesen és kinyomta a telefont, és ki is kapcsolta, hogy senki se zavarjon meg minket.-Szóval, csak annyit szerettem volna mondani,hogy nagyon hálás vagyok amiért itt vagy nekem, el sem tudom mondani mennyire.Nem akarom, hogy el menny!Nem tudlak elengedni!-majd szemembe könny telepedett, de nem sokáig maradt ott, lefolyt arcomon.-Jajj Loretta.Nem akartam, hogy sírj, nyugodj meg kérlek.Sajnálom.-ölelt át nagyon nagyon nagyon erősen, hogy tudja itt van nekem.
-Nem...kap..ok..leve...gőőt.-nyögtem ki, ezt a pár hangot.Kicsit lazábban ölelt, de nem engedett el.Rám nézett, egyenesen a szemembe, szánk össze ért,és hevesen csókoltuk meg egymást.Aztán derekamat át ölelve elindultunk vissza a lakáshoz.
-Szerinted merjünk bemenni?-kérdeztem rémülten, aztán mosoly hagyta el számat.
-Csak óvatosan.-kacsintott rám.
Be mentünk, és síri csend volt, fény világított ki a nappaliból.Rá néztünk az órára: 01:37 . Kicsit meglepődtünk, de tovább haladva bementünk a nappaliba.Eszméletlen volt.ESZMÉLETLEN!!!-hangsúlyozom még egyszer.- Louis félig a kanapén, félig a földön feküd.Zayn a földön feküdt lába, Niall hasán volt, Niall pedig fejjel lefelé "ült" a fotelben.Harry bemerészkedett és kikapcsolta a tv-t.
-Szerinted Liam és Danielle hol vannak?-kérdezte Harry.
-Fogalmam sincs.Bár engem az is érdekelne, hogy ezek mivel ütötték így ki magukat.-kuncogtunk Harryvel.-Jesszusom, nekem most már aztán tényleg haza kell mennem!-kaptam fejemhez a kezem.
-Á.áá! Sehova!-parancsolt Harry.-Majd reggel hazaviszlek , de most nagyon késő van, gyere feküdjünk le.Ezzel felmentünk az emeletre, kaptam Harry-től egy pólót, abba belehuppantam, és ágyba vetettük magunkat.